RÓZSADUGVÁNYOZÁS
Erzsi 2006.06.17. 10:23
A nemes rózsabokrokat általában faiskolában szemzik vadrózsa alanyba, és ebből nevelik fel a rózsatövet ...
RÓZSADUGVÁNYOZÁS
Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben
A nemes rózsabokrokat általában faiskolában szemzik vadrózsa alanyba, és ebből nevelik fel a rózsatövet.
Legkedvesebb rózsafajtáinkat házilag is szaporíthatjuk dugványozással. Ennek az ideje június végén, a fő virágzási időszak befejeztével kezdődik.
Dugványozásra olyan hajtást válasszunk ki, amelynek a csúcsán már virág nyílott. A hajtás végéből készítsünk 15-20 cm hosszúságú csúcsdugványt oly módon, hogy a dugvány alján 10 cm-es levéltelen hajtásrész legyen.
Igen jól gyökeresednek az ún. talpas dugványok, amelyeket úgy készítünk, hogy a vastagabb ágból is maradjon a dugványon egy darabka.
A dugványt tápdús, homokos vagy perlites földbe, cserépbe ültetjük, majd a földet alaposan átnedvesítjük.
A cserepet ajánlatos félárnyékos helyen a kert talajába süllyeszteni, hogy ezzel is biztosítsuk a meggyökeresedéshez szükséges egyenletes hőmérsékletet és talajnedvességet. A hajtásokat befőttesüveggel takarjuk le, hogy párologtatásukat mérsékeljük.
Öt-hat hét múlva megindul a gyökérképződés és utána a hajtásnövekedés. Ekkor már levehetjük a üvegtakarást, de ezután se feledkezzünk meg a dugvány rendszeres öntözéséről, mert akár egyszeri kiszáradás is az elpusztulását okozhatja.
Őszig a dugványok annyira megerősödnek, hogy ki lehet ültetni őket a kertbe, szabadföldbe. Persze a szokásos téli takarást fokozott gondossággal kell elvégezni, mert a gyenge gyökerek egyelőre még fagyérzékenyek.
A dugványról nevelt rózsatövek a mi átlagos teleinket jól elviselik.
|